Németország és Franciaország “nem-papír” a nyugat-balkáni országok számára a montenegrói csúcstalálkozó előtt

Ez a kezdeményezés azt mutatja, hogy a tagságot megközelítő országok - a tárgyalások előrehaladásától függően - korán profitálhatnak a hazai piac bizonyos előnyeiből.

Azt is javasoljuk, hogy ezek az országok a napi döntéshozatali folyamat során szorosabban kötődjenek az uniós intézményekhez, például azáltal, hogy megfigyelői státuszt kapnak az európai intézmények számos találkozóján, a távközlés.

Ez a részvétel azonban csak olyan egyértelmű feltételek mellett valósulna meg, amelyek megőrzik az Európai Unió döntéshozatalának függetlenségét és autonómiáját.

A bővítési politika új lendületet igényel. Az Európai Unió által a Nyugat-Balkánnal június 5-én, Moldovával pedig június 22-én megrendezésre kerülő jövőbeli feszültségek lehetőséget jelentenek arra, hogy ne veszítsük el. A közös cél az Európai Unió mint valódi európai unió kiteljesítése. Ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, és új dinamikus folyamatot hozzunk létre, további ösztönzőket kell létrehozni a fokozatos integráción belül, amelynek érdemeken kell alapulnia. Hasonlóképpen egyszerűsíteni kell a jelenlegi bővítési folyamatot, hogy hatékonyabbá váljon, és lehetővé váljon az EU-ba történő gyorsabb és mélyebb integráció, amely mindig összhangban van a” koppenhágai kritériumokkal.

Hangsúlyozta, hogy a teljes uniós tagság célja változatlan marad, és hogy a fokozatos integráció nem kívánja a teljes tagságot pótolni, illetve az ahhoz vezető utat kiterjeszteni, rtcg.

A cél inkább olyan ösztönzők létrehozása, amelyek felgyorsítják a haladást ezen az úton. Ily módon a fokozatos integráció hozzájárul majd az Európai Unió sikeres bővüléséhez és az egész” megerősítéséhez, ahogy az elhangzott.

A dokumentum a tárgyalások módszertanának egyszerűsítését is javasolja néhány eljárási lépéssel. A hangsúly a tagjelölt országok, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa állásán van, és inkább a reformok tartalmára és lényegére, kevésbé pedig az eljárásokra összpontosít.

Arra is rámutat, hogy a strukturált és fokozatos integráció révén a tagjelölt országok további ösztönzést kapnak a szükséges reformok végrehajtására és felgyorsítására. Javasoljuk továbbá, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén évente kétszer találkozzanak az Európai Bizottság, az Európai Parlament tagjai, valamint a nyugat-balkáni országok és Moldova képviselői.

Emellett elképzelhető, hogy a közös parlamenti bizottságok gyakrabban üléseznek a politikai és intézményi együttműködés megerősítése érdekében.

A javaslat másik eleme, hogy a tagjelölt országok képviselői részt vehetnek a napirend bizonyos pontjain az Európai Tanács és az EU Tanácsa informális ülésein, de csak megfigyelőként és szavazati jog nélkül.

Ugyanakkor a tagjelölt országok teljes körű részvételt kapnak az EU egységes piacán egy kibővített Európai Gazdasági Zóna ((EEA+)) modell alapján, ami mélyebb gazdasági integrációt jelent teljes uniós tagság nélkül.

Ez azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak hasonló módon lenne hozzáférésük az Európai Gazdasági Térséghez (Izland, Liechtenstein és Norvégia) a közös európai piachoz.

Ez a megközelítés azonban néhány fontos kötelezettség teljesítésétől függne: a tagjelölt országoknak uniós jogszabályokat kellene elfogadniuk és végrehajtaniuk -- azaz “közösségi vívmányok” -- az első öt tárgyalási fejezetben.

Azt is előírja, hogy a vonatkozó tárgyalási fejezeteket ideiglenesen le kell zárni, mivel bizonyíték van arra, hogy a reformokat ténylegesen végrehajtják és az uniós szabványokat ezeken a területeken elérték.