Az Alkotmánybíróság jogot ad az IKD-nek a független médiabizottsághoz

Egyéb esetben az Ehat Miftaraj ügyvezető igazgató által 2025. január 29-én képviselt Koszovó Igazságügyi Intézete ((KPM)) vádat emelt a Független Média Bizottság ellen a Munkaügyi Rendek megváltoztatásával és az új elnök megválasztásával kapcsolatban, a “Betim for Justice “.

E vádirat alapján az IKD a Független Média Bizottság Munkaügyi Igazgatósága 3. cikke (2) bekezdésének eltörlésére szólított fel, amelyet a KPM január 17-i ülésén e rendelet kiegészített. Továbbá, Az IKD előírta, hogy a KPM elnökének megválasztásáról szóló, ugyanezen az ülésen, a szabályozás módosításának befejezését követően hozott határozatot jogellenesnek nyilvánítsák.

Ellenkező esetben a KPM ezen az ülésen egy (2) bekezdéssel egészítette ki a 3. cikket, amelyen keresztül az új KPM-elnök megválasztását legyőzték, miközben még mindig a KPM elnökségét gyakorolta, amelynek megbízatása 2025. január 21-én lejárt.

2025. június 10-i ítéletében a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta az IKD KPM-hez intézett kérelmét, jogellenesnek nyilvánítva azt, és eltörölte a KPM munkaügyi szabályának módosítását.

Míg a Pristina Alkotmánybíróság 2025. december 17-i határozatában az áll, hogy miután a Bíróság alaposan megvizsgálta a tárgyiratokat, az ügyészség állításait, a vádolt oldal elleni kifogásokat, a fő felülvizsgálat során kezelt bizonyítékokat, valamint a Legfelsőbb újradefiniálta, megállapította, hogy a felperes vádirata megalapozott, és hogy a KPM-elnök megválasztására vonatkozó döntése jogellenes, és azt jogellenesnek kell nyilvánítani.

Időközben az Alkotmánybíróság KPM-je vitatta a koszovói Legfelsőbb Bíróság 2025. június 10-i határozatát, amelyben azt követelte, hogy a KPM ne az Alkotmánnyal összhangban járjon el, és erősítse meg szervezeti és funkcionális függetlenségét független alkotmányos intézményként.

Így az Alkotmánybíróság az ezen legfelsőbb bírósági törvény alkotmányossági értékelésének tárgya volt, ahol a KPM-et alapjogai és szabadságai, nevezetesen a koszovói köztársasági alkotmány 31. cikke (Jogok és szabadságok) és 141. cikke (Független Média Bizottság) sértik.

A KPM többek között azt állította, hogy a KPM munkarendjét módosították annak érdekében, hogy elnökét egy hónappal korábban megszavazzák, feltéve, hogy a választott elnök megbízatása a jelenlegi elnök megbízatásának lejártát követően kezdődik, az Alkotmánybíróság gyakorlatának megfelelően.

Ebben az összefüggésben, a KPM szerint, a Legfelsőbb Bíróság “, a határozatainak felülvizsgálatához való rendszeres ragaszkodás hiányában (mivel a Normless Acts elleni vádak rendezéséről szóló törvény első és egyetlen fokozatként határoz) önkényesen döntött egy érzékeny kérdésről, amely alapvetően érinti a KP alkotmányos státuszát, és dicsérte, hogy a KPM-nek külső kérdéseket kell feltennie, hogyan és mikor tudja kiválasztani elnökét < 1 >

Így a KKP azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem vette figyelembe ennek az intézménynek a funkcionális függetlenségét, és hogy megkerülte a KPM-törvény 6. és 10. cikkének (4) bekezdését, amely szerint a Bizottság munkája és tevékenysége függetlenséget biztosít.

A KPM szerint ezek a rendelkezések megtiltják a Bizottság számára, hogy külföldi utasításokat kérjen vagy fogadjon el tevékenységeire és feladataira vonatkozóan.

A KPM azt is hangsúlyozta, hogy a munka reformja belső jogi aktus, amely kizárólag a KPM-tagok és a végrehajtó hivatal belső működési módjait szabályozza.

Szerinte ez a rendelet nem az a normatív aktus, amely a KPM által engedélyezett nyilvános vagy médiaalanyok jogait, kötelezettségeit és érdekeit érinti.

A KPM elutasította a Legfelsőbb Tanács álláspontját is, miszerint ezt a rendeletet nyilvános konzultációnak kell alávetni.

Állításai szerint a Munkáspárt nyilvános konzultációról szóló határozatának közzététele, hogy javaslatokat kapjanak arra vonatkozóan, hogy a KPM mikor szavazhat a polgármesterről, ellentétes lenne e jogi aktus természetével, mint belső jogi aktussal.

A KPM hangsúlyozta, hogy a KPM-ről szóló törvény 2012-es hatálybalépése óta nem tettek közzé nyilvános konzultációt a KPM-ek foglalkoztatásának szabályozására különös hangsúlyt fektető nemzeti szabályozásokról.

Így a KPM azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem indokolta a közérdek megsértését e rendelettel, mondván, hogy ez a követelmény jogszerű.

A KKPM felszólította az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Legfelsőbb Bíróságot, állapítsa meg, hogy a KPM az Alkotmánnyal összhangban járt el, és erősítse meg szervezeti és funkcionális függetlenségét független alkotmányos intézményként.

A KPM-nek az Alkotmány 31. cikkének megsértésére vonatkozó állításaival kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány előzetes nyilatkozata azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság cselekménye nem érvelt, és azt állította, hogy a közérdek belső jogi aktus általi megsértése, amely a KPM szerint jogi követelmény a vádirat eltörlésének büntetőeljárásához.

Így a KPM azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság, mint az első és egyetlen szintű ítélet, önkényesen értelmezte az anyagi jogot, amikor elutasította a KPM munkaszabályzatának 2. cikkét.

A határozat szerint a KPM hangsúlyozta, hogy ebben az esetben az Alkotmánybíróság munkaügyi határozatának példáját követték, és hogy ez a kérdés, szerinte, hatással volt a KPM alkotmányos jogállására, értékelve, hogy a KPM-nek külső témákat kell megkérdeznie, hogyan és mikor választhatja meg elnökét.

Az Alkotmánybíróság ítélete kimondja, hogy kezdetben a bíróság hangsúlyozza, hogy az EJEE bírósági gyakorlata és a bíróság bírósági gyakorlata alapján lehetővé teszi az utóbbi számára, hogy elfogadhatatlan kéréseket terjesszen elő az ügy érdeméhez kapcsolódó okok miatt.

“Pontosabban, e szabály alapján a Bíróság az érdemein alapuló, illetve azt követő elfogadhatatlan kérelmet is benyújthat, ha ugyanazon becslések alapján, amelyek szerint a kereslet megtartása alkotmányos okokból egyértelműen megalapozatlan, a” munkaszabály 34. szabályának (2) bekezdésében meghatározottak szerint, az említett határozatról további tájékoztatást kap.

Az Alkotmánybíróság becslése szerint a KPM e részével kapcsolatos állítások lényegében ahhoz az állításhoz kapcsolódnak, hogy a Legfelsőbb Bíróság önkényesen értelmezte a KPM-re vonatkozó törvényt.

Bár a Legfelsőbb Bíróság által önkényesen értelmezett anyagi jogot illetően a KPM-re vonatkozó törvényről azt állítják, hogy az ítélet a bírósági gyakorlatra vonatkozó normái, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának szabályai alapján született.

Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a GEDNJ következetesen hangsúlyozta, hogy általában véve nem kötelessége a helyi bíróság tényleges vagy jogi hibáinak kezelése, kivéve, ha ezek a hibák nyilvánvalóak és a KEDNJ-vel védett jogok és szabadságok megsértésének minősülnek.

A nemzeti jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban azonban az EJEE általában nem kérdőjelezheti meg a helyi bíróságok megállapításait és megállapításait: Először is, a helyi bíróságok kötelesek megoldani a helyi jogszabályok értelmezésével kapcsolatos problémákat... ”. Az Alkotmánybíróság döntése a GEDNJ konkrét eseteit említi.

Az Alkotmánybíróság továbbá úgy ítélte meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság választ adott a KPM követeléseire, a konkrét esetben alkalmazandó anyagi jogok és eljárások kidolgozásával.

Továbbá az Alkotmánybíróság ítélete kimondja, hogy a Legfelsőbb Bíróság következtetése alapján, a konkrét körülményekre való tekintettel, még a “alyx1 > és a “ ” vagy “ex5 > önkényes összejátszással sem foglalkozunk a Legfelsőbb Bíróság részéről.

Azt is mondják, hogy az alany feljegyzései azt mutatják, hogy a presurgeon válaszokkal szolgált a vádemelésben, és az eljárás különböző szakaszaiban lehetőséget adott neki arra, hogy olyan érveket és bizonyítékokat terjesszen elő, amelyek az ő esetében relevánsnak tűntek számára.

Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy a tisztességes és pártatlan ítélet hiányára vonatkozó vélelmezett követelések a negyedik “ ” kategóriába tartozó követelések, és mint ilyen, ezek az állítások egyértelműen alkotmányos alapon megalapozatlanok, amint azt az” munkaszabály 34. pontjának (2) bekezdése is megállapítja, az alkotmányos határozatban is szerepel.

Mindeközben a KPM szervezeti és funkcionális függetlenségének megsértésére vonatkozó követelései tekintetében az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértések látható vagy látható < x0m eurója (”) miatt alkotmányos alapon egyértelműen megalapozatlan követelések léteznek.