Az IKD bepereli a Parlamentet, hogy beavatkozzon a Bizottság vizsgálati joghatóságának időtartamába

A koszovói Igazságügyi Intézet ((IKD)) vádat emelt a koszovói köztársasági közigazgatási bíróság ellen a koszovói köztársasági parlament ellen, amelyen keresztül 2026. április 27-én az 10V-276 / 1. sz. törvényerejű rendelet megsemmisítésére szólított fel a Bizottság joghatósági vizsgálat végzésére vonatkozó megbízásának előírásával kapcsolatban.
Az IKD ezzel a vádemeléssel ellenzi, hogy a Közgyűlés megszakította a joghatósági bizonyításért felelős bizottság mandátumát, amely a 08 / L- 033. sz. törvény értelmében a joghatósági bizonyításért felelős bíróság 2026. december 15-ig három évet kapott.
A vádirat szerint a Parlament határozata illegális és önkényes, mivel a Bizottság kinevezésére vonatkozó előzetes határozatot megszüntették, és annak teljes összetételét egyértelmű jogalap, rendszeres eljárás és jogi indoklás nélkül váltották fel.
Az IKD szerint a törvényhozási joghatóságról szóló törvény csak a Bizottság tagjainak kinevezésére ruházza fel a Közgyűlést, de nem irányoz elő hatáskört megbízatásuk idő előtti megszüntetésére. A vádirat hangsúlyozza, hogy az elbocsátásra vagy a megbízatás felfüggesztésére vonatkozó jogi rendelkezések hiánya nem értelmezhető úgy, mint egy független szakmai testület megbízásába történő önkényes beavatkozás engedélyezése.
Konkrétan a vádiratban azt javasoljuk, hogy a “kinevezési munkacsoport ne foglalja automatikusan magába a mandátum idő előtti megszakítására vonatkozó felhatalmazást. Ha a törvényhozó a Bizottság összetételének a mandátum alatt történő letöltésére vagy helyettesítésére irányuló jogot biztosított volna a Parlamentnek, ezt kifejezetten a törvényben határozta volna meg az ezen elem gyakorlásának alapjának, eljárásának és normáinak meghatározásával. Ezt a megközelítést más független szerveket (”) szabályozó jogszabályok követték.
Így az IKD a vádiratban hangsúlyozta, hogy az ellentmondásos határozat nem tartalmaz racionalitást a Bizottság jelenlegi megbízatásának eltörlésére vonatkozóan, nem azonosít semmilyen konkrét jogsértést a szakbizottság tagjai részéről, és nem ad magyarázatot arra a jogalapra, amelyet annak jogmandátum lejárta előtti felváltásáért szolgált.
Ebben az irányban az IKD úgy véli, hogy a Parlament határozata az általános közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel ellentétesen született, mivel a közigazgatási aktusnak nincs olyan jogi és tényleges indokolása, amely megsértené a jogszerűség, a bírósági biztonság és a jogos elvárások elvét.
Továbbá, Az IKD a vádiratban hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés veszélyes intézményi precedenst teremt, mivel azt jelenti, hogy a törvény által kijelölt szakmai szervek megbízatása bármikor megszakítható egyértelmű jogi kritériumok és rendszeres eljárás nélkül.
Az IKD emlékeztetett továbbá az Alkotmánybíróság által a KO127 / 21 sz. ügyben a koszovói közszolgálat független tanácsának tagjainak elbocsátására vonatkozóan meghatározott szabványra, amelynek értelmében a független szervek megbízatását nem lehet együttesen és konkrét egyéni indoklás nélkül megszakítani.
A vádiratban az IKD becslése szerint a joghatósági vizsgálat az igazságszolgáltatási rendszer szempontjából különösen fontos mechanizmusokat mutat be, mivel közvetlenül érinti az ügyvédek szakmai értékelését, amelynek célja, hogy a koszovói igazságügyi és igazságügyi rendszerben kulcsfontosságú feladatokat töltsön be. Ezért az IKD szerint a Bizottság összetételének és működésének a függetlenség, az intézményi stabilitás és a legitimitás elveire kell támaszkodnia.
A vádirat alapján az IKD azt javasolta az igazgatási bíróságnak, hogy hagyja jóvá a vádiratot, és törölje a nemleges ítéletet. A koszovói közgyűlés 10- V-276 / 1 törvénytelen.












