AKK: Az árvizek kezelésének és a károk kompenzálásának elmulasztása

A koszovói bizottság társulási elnöke, (AKK), Saban Ibrahimi, élesen reagált a kormányra, mert az ország több települését érintő árvizekkel szemben nem lépett fel.

Azt mondta, hogy a nap folyamán közvetlen kapcsolatban állt Gjakova, Drenas, Malisheva, Decani, Suhareka, Rahoveci, Ț, Junik és más települések polgármestereivel, hangsúlyozva, hogy a kár mind a családi gazdaságok, mind a vállalkozások, mind a közinfrastruktúra szempontjából súlyos. Szerint, a legaggasztóbb helyzet Malisheva, a Mirusha folyó, ahol a gát súlyos állapotban van, és komoly veszélyt jelent, keresve azonnali és szakmai beavatkozás.

Az Ibrahim hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok személyes eszközökkel avatkoztak be, de ez nem elegendő addig, amíg a kormány nem késlelteti a kompenzációs mechanizmusokat. Az AKK a Közösségi Sürgősségi Alap azonnali létrehozását és a polgárokat büntető bürokrácia megszüntetését kérte.

Teljes válasz:

A mai napon közvetlen kapcsolatban voltam Gjakova, Drenas, Malisheva, Decani, Suhareka, Rahoveci, Ț, Junik és az árvizek által érintett más települések polgármestereivel.

A helyszínen elfogadott információk és értékelések alapján a kár súlyos, mind a családi gazdaságok, mind a vállalkozások számára, és sokkal zavaróbb módon a közinfrastruktúra számára. Különösen aggasztó a Mirusha folyón Maliseva községben kialakult helyzet. A gát nagyon rossz állapotban van, és komoly veszélyt jelent, azonnali, szakmai és sürgős beavatkozást igényel. Minden késés növeli a polgárok és a köztulajdon kockázatát.

AKK-ként kértük és kértük a Közösségi Sürgősségi Alap azonnali létrehozását, mint olyan állandó mechanizmus, amely lehetővé teszi az önkormányzatok gyors reagálását természeti katasztrófák esetén.

Ugyanakkor arra törekszünk, hogy megszüntessük a szükségtelen bürokráciát a kártérítési folyamat során, amely bünteti a polgárokat és a településeket.

Fontos megjegyezni, hogy a településeket a vészhelyzetek megelőzése és kezelése érdekében saját maguk találták ki.

A családi gazdaságok és a vállalkozások azonban nem kompenzálták teljes mértékben az elmúlt években bekövetkezett katasztrófák által okozott károkat. Az egyik konkrét példa Drenas település, ahol hét (7) híd károsodott az első csapadék néhány év, és nem volt beavatkozása egészségügyi eddig.

Ez a helyzet elfogadhatatlan, és egyértelműen mutatja a jelenlegi kompenzációs mechanizmusok kudarcát. Ha a települési közgyűlések a települési bizottságok szakmai értékelése alapján a károkról és kártérítésről szóló határozatokat hagyják jóvá, akkor a központi szintnek kell végrehajtania ezeket a határozatokat.

Ha a központi szint nem hiszi el ezeket a becsléseket, akkor a központi szint értékelő bizottságait alakítsa ki, de értékeléseiket végre kell hajtani, nem pedig hosszú távú bürokratikus eljárások túszai maradnak. Nem folytathatjuk tovább azokat a helyzeteket, amikor a károk évekig nem kerülnek nyilvánosságra, miközben a polgárok és a települések viselik a természeti katasztrófák pénzügyi terheit. Ennek a helyzetnek változnia kell.