A tiltakozások fokozódnak Szerbiában! Az EU kritizálja az erőszakot, Vučić azzal vádolja, hogy bűnbandákat használ a tüntetők elnyomására

Még a bűnözői bandákat is felhasználják. Ez megerőlteti Szerbia kapcsolatait az Európai Unióval?

Szerbiában feszült a helyzet: minden nap új jelentések érkeznek a tüntetők elleni rendőri erőszakról, letartóztatásokról és olyan állításokról, hogy a nyugat-balkáni ország kormánya bűnözői bandákat alkalmaz polgári lakossága ellen.

Mivel egy vasútállomás sátor összeomlott az észak-szerb város Novi Sad november 2024, megöli 16 ember, tiltakozások ellen a szerb kormány továbbra is sértetlen. A tüntetések hosszú ideig békések voltak, de az elmúlt napokban az erőszak tovább fokozódott a főváros, Belgrád és más városok utcáin. Az ország jobboldali populista elnöke, Aleksandar Vučić, most még keményebben akar fellépni a tüntetők ellen.

Hogyan reagál Brüsszel az EU tagjelölt országának közelmúltbeli eszkalációira?
Andreas von Beckerath, az Európai Unió szerbiai nagykövete minden oldalról “nyilatkozatot hívott, hogy csökkentse a feszültségeket”. A rendőrség általi túlzott erőszak gyanúját megfelelően ki kell vizsgálni.

Az Európai Bizottság a DW kérésére azt mondta, hogy szorosan figyelemmel kíséri a szerbiai helyzetet. Az EK álláspontja egyértelmű: “Tiszteletben kell tartani a békés tüntetésekhez és a gyülekezési szabadsághoz való jogot, és a hatóságoknak meg kell védeniük a sztrájkok résztvevőit a sérülésektől vagy erőszaktól” - mondta Guillaume Mercier, a Bizottság szóvivője. Ezek a nyilatkozatok azonban nem elegendőek sok politikus és megfigyelő számára. Hónapok óta sürgetik a szerb kormány és Vučić elnök elleni keményebb fellépést.

Az Európai Parlament kritikája

Az egyik kritikus a Tonino Picula Eurodefit. Szerbia európai parlamenti előadójaként ez az ország számára sok időbe kerül. A horvát szociáldemokrata szerdán kritizálta Brüsszelt, és az egész Nyugat-Balkánt lefedő N1 televíziós állomásról beszélt, mert nem fogadta el egységesebb és kritikusabb hozzáállást Szerbiával szemben. “Az EU-nak jelenleg sem motivációja, sem kapacitása nincs arra, hogy másképp cselekedjen Aleksandar Vučić rezsimjével szemben. Ukrajnával ellentétben hiányzik a nyomás gyakorlásához szükséges egység” - mondta Picula.

Brüsszel és Belgrád stratégiai érdekei is szerepet játszhatnak ebben: 2024-ben az EU megállapodást írt alá Szerbiával, amely hozzáférést biztosít a szerb lítiumhoz. Továbbá Szerbia ügyesen kihasználta az Oroszországgal fenntartott baráti kapcsolatait - mondja Antigona Imer, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának brüsszeli székhelyszakértői csoportja. A volt orosz elnök, Vladimir Putyin rezsimjének szoros megközelítésétől tartva Európa nagyon gyenge: “Ez az EU-s lágyító stratégia kudarcot vallott, most sürgősen más hangnemben kell használnia. ”

Az EU esetében csak 40%

De még az erőszak közelmúltbeli fokozódása után is az EU továbbra is a “módszert alkalmazza, mint általában, a” Szerbiával együtt működik, és nem tette egyértelműen felelőssé a kormányt. “Ezt egy geopolitikai perspektíva értelmezi, de problematikussá válik, ha azt a benyomást kelti, hogy ez az Unió” alapvető értékeinek rovására megy - mondta Imer.

Az a benyomás, amely sokak EU-ba vetett bizalmát aláássa, és a Szerbiába vetett bizalom már így is viszonylag gyenge: A Nemzetközi Republikánus Intézet által végzett 2025-ös tavaszi felmérés során a válaszadók mindössze 40% -a szavazott országuk uniós csatlakozására. Eközben több mint fele azt állítja, hogy már nem hiszik, hogy az EU-t komolyan érdekli a nyugat-balkáni államok csatlakozása.

Az EU Szerbia legfontosabb gazdasági partnere

Nem minden szakértő tekinti Brüsszel belgrádi stratégiáját problematikusnak: “Úgy vélem, még túl korai felmérni az EU álláspontját az” témában, mondja Nina Vujanovic, a Brussels- alapú kutatószervezet Bruegel. Az EU jelezte, hogy nyomon követi a helyzetet, és ennek folytatódnia kell.

Ahelyett, hogy nyomást gyakorolna rá, Brüsszelnek a gazdasági ösztönzőkre kellene összpontosítania, akkor alacsony lenne annak a kockázata, hogy Szerbiát Oroszországra hagyja: “Szerbiának sokkal nagyobb gazdasági érdeke fűződik az uniós reformok végrehajtásához, mint a” Oroszországhoz való közeledéshez, Vujanovic szerint. Az ország régóta gazdasági kapcsolatban áll az EU-val: a szerb export több mint 60% -a az EU-ba irányul, és a külföldi közvetlen befektetések több mint 60% -a onnan származik.

A gazdasági eszközök természetesen nyomást gyakorolhatnak Vučić-ra és rezsimjére: Az EU megdöbbentő 1,6 milliárd eurót ígért Szerbiának 2027-ig, de ezek az alapok a reformok végrehajtásához kapcsolódnak. “Az EU csökkenthetné ezeket a pénzeszközöket, vagy késleltethetné azok szétválasztását, ha azt írja elő, hogy egy ország nem teljesíti a” kötelezettségeit - magyarázza Vujanović.

Úgy tűnik, hogy Szerbia, amely 2012 óta az EU-tagságra pályázik, messze nem hajtja végre az uniós tagsághoz szükséges reformokat. A jogállamiságról szóló, júliusban közzétett uniós jelentés többek között azt mutatta, hogy továbbra is erős politikai nyomás nehezedik az igazságszolgáltatásra és a civil társadalmi szervezetekre. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot az újságírók biztonsága Szerbiában.

Ez ellen a helyzet ellen van, hogy minden diák és sok más helyi polgár hónapok óta az utcán van, a letartóztatás vagy a rendőri sérülés veszélye ellenére. Ha a tüntetések során folytatódik az erőszak, az EU nagyobb nyomás alá kerülhet, hogy tisztább álláspontot képviseljen Belgrádban. / DW / Periszkóp.