4 órájaA JCK idézi a Velencei Bizottságot: Amikor egy tisztviselő nem hajlandó igazságot szolgáltatni, megsérti az alkotmányt, a jogállamiság elvét
Periskopi(10 hónapja)
(10 hónapja)Az Alkotmánybíróság nem említett semmilyen következményt a koszovói közgyűlés helyetteseire nézve, mivel a Parlament június 26-i ítéletében meghatározott 30 napos alkotmányos határidőn belül nem tartotta be a törvényt. Következésképpen a következmények akkor sem ismertek, ha ilyen cselekményt nem hajtanak végre. Megemlítette a Velencei Bizottság véleményét erről [...]
A Velencei Bizottság véleményét idézte ebben a kérdésben.
Az Alkotmánybíróság által ma kiadott teljes jogú ítélet tartalmaz egy részt az alkotmányról szóló előzetes jogi aktus be nem tartásával kapcsolatban is.
Az Alkotmány megállapította, hogy a kiválasztott < x0- deputes nem hajtotta végre a” A Bíróság, megjelölve, hogy mely kérelmekkel foglalkozott.
A “A magas szintű következtetést követően, hogy a Parlament választott helyettesei nem hajtották végre a Bírósági Törvényt a Ko124 / 25 ügyben a bírósági törvény 2-július 2. pontjában meghatározott napi 30. (harminc) határidőn belül, a Bíróság a jelen időtartam lejártának körülményei között, amelyen belül a Parlament nem kapta meg az ideiglenes indítványért felelős tisztviselő kinevezését és kiküldését 2025. július 24-én (Kost), az alkotmány (KO) alkotmányának (a KO.
A bíróság megállapítja, hogy határozatai < x0- > kötelezőek a koszovói köztársasági bíróság, valamint valamennyi személy és intézmény számára”.
“Ezen alkotmányos rendelkezéshez való kapcsolódás, a Bíróság Munkaügyi Szabályzatának 60. szabálya azt is előírja, hogy i. minden alkotmányos szerv, beleértve a bíróságokat és más hatóságokat, köteles tiszteletben tartani és alkalmazni a bíróság határozatait, az Alkotmányban és a törvényben meghatározott hatáskörükön belül; és i. minden fizikai és jogi személy köteles tiszteletben tartani a Bíróság határozatait, és betartani azokat”.
Az Alkotmány azt mondja, hogy “a hatalommal vagy közfelhatalmazással rendelkező személyek által tett intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Alkotmánnyal és annak szellemével, és hozzá kell járulniuk a közérdekű munkahelyek jólétéhez és összehangolásához az állam számára, lehetővé téve számára, hogy fejlessze és megfeleljen azoknak az értékeknek és elveknek, amelyek alapján épült”.
“A Bíróság szerint az alkotmányos kötelezettségek és engedélyek teljesítésében az együttműködés bármilyen akadálya vagy hiánya ellentétes az Alkotmány szellemével (lásd a KO72 / 20 sz., Rexhep Selimi és 29 más parlamenti képviselő esetét, a koszovói köztársasági elnök alkotmányának alkotmányosságának értékelését, 2020. április 24., 2020. április 30., 476- 478. pont) ”, indoklással.
Az Alkotmány hivatkozik a Velencei Bizottság véleményére a bíróság hatásköréről a határozatok végrehajtásának kényszerítésére vonatkozóan.
“Gjycatta megjegyzi, hogy a Velencei Bizottság hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság határozatainak végrehajtása a jogállamiság alapvető követelménye (lásd: CDL-ADL). A Bíróság ezt követően megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság ítéleteinek végrehajtására vonatkozó kötelezettség kérdésével a Velencei Bizottság is foglalkozik, és e tekintetben az egyik véleményében a CDL- AD vélemény (2017) útján. A spanyol alkotmánybíróságról szóló 1979. március 2-i 2 / 1979. sz. határozat (egy 2017. március 10-én jóváhagyott határozat) foglalkozik az Alkotmánybíróság határozatainak természetével, és amelynek végrehajtása akkor kötelező, ha a megkeresett felek nem tartják be azokat. Ezzel a véleménnyel a Velencei Bizottság hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság határozatai döntőek és kötelező erejűek (a vélemény 8. és 69. pontja). A Velencei Bizottság szerint: “ez az Alkotmány felsőbbrendűségének következménye. Az Alkotmánybíróság törvényének megsértésével az Alkotmány és az alkotmányos hatalom sem felel meg, amely felhatalmazza az Alkotmánybíróságot arra, hogy biztosítsa az Alkotmány e felsőbbrendűségét. Ha egy köztisztviselő megtagadja egy alkotmánybírósági aktus végrehajtását, megsérti az Alkotmányt, beleértve a jogállamiság elveit, a hatalommegosztást és az állami szervek jogi együttműködését [...] ” (lásd a vélemény 8. pontját) ”
Ezért a felvetett kérdésekkel összefüggésben az Alkotmány azt mondja, hogy elrendelte az Alkotmány alkotmányosítását 30 napon belül, a szavazásra pedig nyílt formában kerül sor. Emellett a legnagyobb parlamenti képviselőcsoportnak joga van ugyanazt a jelöltet / nevet kiírni a felső parlamenti posztra.
