A Damal Basha vezetője: még ha meg is választották a Parlament elnökének, nem válhatott U.D.-vé

Kadri Kryeziu volt alkotmánybíróság bírája a koszovói elnök mandátumával kapcsolatos legutóbbi vitákkal kapcsolatban azt az elképzelést fogalmazta meg, hogy a Parlament elnöke, ebben az esetben a parlamenti képviselő, ha a Parlament vezetőjére szavaznak, automatikusan az elnök munkaadója lesz Vjosa Osman megbízatásának lejárta után. [...]
Szerinte Koszovó alkotmánya nem irányozza elő a hatáskörök automatikus átalakítását.
“Még ha Basha-t választották is a Parlament elnökévé, Kryeziu nem lehetett az elnök tanácsadója, kizárólag erre az álláspontra alapozva.
Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmány (Nen 90) csak akkor szabályozza az ügyet, ha az elnök átmenetileg nem gyakorolhatja a tisztséget, majd a feladatokat csak elnöki rendelettel vagy a parlamenti képviselők kétharmados szavazatával látja el. De szerinte az Alkotmány hallgatag marad az olyan ügyekben, amikor az elnök lemond, megszünteti a megbízatását vagy megváltoztatja az életét anélkül, hogy utódját megválasztanák.
Ebben az összefüggésben Kryeziu arra figyelmeztetett, hogy amikor Vjosa Osmani elnök megbízatása lejár, Koszovó rendkívüli helyzettel szembesülhet - az országnak nem lesz kormánya, sem funkcionális közgyűlése, sem elnöke, sem munkairányítója.
A Közgyűlés megoszlása még a Parlament elnökének megbízatása is megszűnik. Ezt követően a Damal Basha, vagy bárki más, aki a Parlament elnöke lehetett, már nem köztisztviselő, hanem hétköznapi polgár”, hangsúlyozta.
Kryeziu szerint ez a jogi vákuum az állam egyik legnagyobb problémája, és azt mondta, hogy a megoldás a köztársasági elnöki törvény megváltoztatásában rejlik, ahol a sikert egyértelműen meg kell határozni azokban az esetekben, amikor az elnöki poszt üres marad.
Ez a jogi változás elengedhetetlen és hatalmas állami érdek. Az állam nem mer improvizálni vagy kísérletezni”, a korábbi bíró az Alkotmánybíróság megállapította. /Periszkóp/












