Németországban az albánok uralják az alacsony és közepes képzettségű munkahelyeket

A balkáni bevándorlók a németországi munkaerőpiac fontos részévé váltak.

A Bruegeltől, egy kutatószervezettől származó adatok szerint Németországban az albánok dominálnak alacsony és közepes méretű munkahelyeken, valamint a balkáni régióban a legalacsonyabbak között a szakképzett munkahelyek terén.

Albánia azon országok közé tartozik, ahol a legmagasabb az alacsony és közepes képzettségű szakmák munkavállalói aránya, és a legalacsonyabbak közé tartozik a szakosított és szakértői munka, ír Monitor, közvetít albinfo.ch.

A jelentés szerint Németországban az albánok 40,84% -a dolgozik “helper” (segít), amely kategóriába tartozik a képzetlen vagy félig képzett munkahelyek, mint például a fizikai munka, a logisztika, a szolgáltatások és az alapipar. Ez az egyik legmagasabb szint a régióban, szemben Bosznia (30,43%) és Szerbia (33,59%).

Egy másik nagy részt, 48,94% -ot szakképzett munkavállalóként alkalmaznak, általában műszaki szakmákban, mechanikákban, építőiparban, létesítményekben, kereskedelmi munkahelyeken vagy szakmai képzési szerepekben. Bár ez a kategória a szakmai formáció magasabb fokát mutatja, még mindig messze van a fejlett uniós országoktól, ahol a speciális szerepek sokkal nagyobb súlyt kapnak.

A magas szakmai kategóriákban Albánia lényegesen alacsonyabb, mint más országok. Németországban az albánok mindössze 4,54% -a dolgozik “specialistáként”, képzett ápolónőkként, fejlett technikusokként, egészségügyi szakemberekként vagy bizonyos okleveleket igénylő szerepként. Eközben csak 5,53% -uk van a “szakértő” kategóriában, amely magában foglalja a felsőfokú egyetemi végzettséggel rendelkező szakembereket, mérnököket, informatikai szakembereket, pénzügyi szakértőket vagy más magas szintű szerepeket.

A többi balkáni országgal való összehasonlítás látható különbséget mutat: Szerbiának, Montenegrónak és Észak-Macedóniának magasabb a képzett munkavállalók és szakemberek aránya, míg Albánia továbbra is az alacsony hozzáadott értékű munkahelyekre összpontosít. Eközben az uniós országok, különösen Nyugat-Európa teljesen eltérő struktúrával rendelkeznek, alkalmazottaik több mint 26-30% -a szakorvosi vagy szakértői kategóriába tartozik.

Összességében az albánok 89,78% -a dolgozik a készségek két legalacsonyabb kategóriájában -- “help” és “képzett workshop”.

A németországi albán munkaerő e profilja azt mutatja, hogy a német munkaerőpiacnak szüksége van az alapágazatba tartozó munkavállalókra, valamint az Albániából származó szakképzett szakemberek széles körének hiányára, amely mind a szakmai oktatás minőségével, mind az ország magas szakmáiban alkalmazott alacsony bérszinttel kapcsolatos, és amely gyakran eltántorítja a szakmai pályafutás gyakorlását.

Ez a tendencia hosszú távon kihívást jelent az albán munkaerőpiac számára, ami növeli a szükséges szakmák kiürítésének kockázatát, míg Németország számára a bevándorlástól való folyamatos függést jelent./ Periszkopi /