IKD jelentés: Az ügyész kizárólagos hatáskörrel rendelkezik minősített telefonok vizsgálatára

A Kosovói Igazságügyi Intézet ((IKD)) közzétette a “jelentést, amely a büntető eljárásban használt excalingról szóló jelentést (”), amely a Koszovói Köztársaságban és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (G EDNj) jogi és alkotmányos alapjait elemzi a telefonkészülékek koszovói büntetőeljárásban történő elhelyezésére és vizsgálatára vonatkozóan.

A jelentés választ ad a közelmúltban folytatott nyilvános és szakmai vitára arról, hogy a lefoglalt telefonokra vonatkozó adatok vizsgálata különleges bírósági döntést igényel-e, vagy hogy az államügyész engedélye elegendő-e a bírósági döntési eszköz jogi kiválasztását követően.

Ebben az elemzésben az IKD hangsúlyozza, hogy alaposan megvizsgálja a (z) (KPPRK) koszovói köztársasági büntetőeljárási szabályzat rendelkezéseit, különösen a felügyelet mint különleges nyomozati intézkedés és az elkülönített felszerelésekből származó bizonyítékok vizsgálata közötti különbséget, valamint e rendelkezéseknek a koszovói köztársasági alkotmány 36. cikkének és a különleges Gjednj joghatóságnak való megfelelését.

A jelentés fő megállapításai azt mutatják, hogy a KKPPRK szerint a minősített telefonkészülékek vizsgálatának engedélyezésére vonatkozó hatáskör kizárólag az államügyésznek tulajdonítható, míg a bíróságnak csak a berendezések kiválasztására van hatásköre, és nem azok vizsgálatára, mivel ez utóbbi esetében nincs jogi alapja a bírósági döntésnek.

A jelentés azt is megállapítja, hogy a jogszerűen lefoglalt telefonkészülékből származó adatok nem teszik ki a “értéket a” esetében, mivel a felügyelet a valós idejű kommunikáció nyomon követéséhez kapcsolódik, és egyedi nyomozási intézkedésként szabályozzák, amely minden alkalommal bírósági döntéseket tesz szükségessé. Ellenkezőleg, a bizonyítékok tesztelését más jogi rendelkezésekhez, valamint eltérő alkotmányos és nemzetközi normákhoz igazítják.

Az IKD becslése szerint a bírósági gyakorlat ugyanazon jog alapján történő megváltoztatása súlyos következményekkel jár a gyakorlatban, veszélyeztetve a büntetőügyek kudarcát, amikor a számítógépes vizsgálat során kulcsfontosságú bizonyítékokat szolgáltattak, és igazságügyi bizonytalanságot teremt a büntetőeljárás múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban.

A jelentés megállapítja, hogy a KPPRK-rendelkezések alkotmányosságára vonatkozó dilemmák esetén a bíróságoknak az Alkotmánybírósághoz kell fordulniuk, ahelyett, hogy közvetlen alkotmányos értelmezésekkel kerülnék el a bűnüldözést.

A jelentés világos ajánlásokkal zárul az igazságszolgáltatás számára, amelyek a jogszabályok következetes végrehajtását, a digitális bizonyítékok felügyeletének és vizsgálatának egyértelmű megkülönböztetését, valamint a jogi rendelkezések értelmezését követelik meg az alkotmánynak és az UNDN joghatóságának megfelelően.