Biztonsági szakértő: A szerbiai letartóztatás politikai üzenet, a határlezárás kárt okozna Koszovónak

Drizan Shala biztonsági szakértő azt mondta, hogy a koszovói állampolgárok közelmúltbeli letartóztatása Szerbia területén egy szándékos politikai és pszichológiai stratégia része Belgrádban, és hogy a koszovói határ bezárásának gondolata nem lenne logikus lépés, és komoly gazdasági következményekkel járna az országra nézve.

Az online gazdaságért folytatott interjúban Shala Arian Koci ügyvéd nyilatkozatával kapcsolatban is észrevételeket tett, amely felszólított a határ Szerbiával való ideiglenes bezárására, válaszul a határon történt letartóztatásokra. Shala azt mondta, kerülnie kell a meggondolatlan cselekedeteket.

A helyzet fokozatosan kezdi átvenni Szerbia érdekeit. Szerbia konkrét kezdeményezéseken keresztül politikai üzenetet közvetít minden olyan polgár letartóztatása révén, aki korábban kapcsolatban állt a koszovói Felszabadító Hadsereggel, vagy a KLA szerves része volt, és a teljes állomány a háború utáni koszovói köztársaság biztonsági struktúráiban van. Ez bizonyítja azt a tényt, hogy Szerbia ezzel a formában és ily módon hozza meg a politikai, biztonsági üzenetet, amelyet egyszóval úgy lehet leírni, hogy lépéseket tesz a koszovói köztársaság hírnevét sértő pszichológiai intézkedések és a szerbiai intézmények további bizalmatlansága érdekében. Ezen a területen figyelmesnek kell lennünk, és holtpontra kell törekednünk, hogy lezárjuk a Koszovó és Szerbia közötti határgenerációt, nem látom, hogy ez milyen logikus lenne, de a koszovói polgárok számára tudatos üzenet lehet, hogy elkerüljék Szerbia területeit. Míg azok a polgárok, akik a szerb állami struktúrák birtokában vannak, és akik ezt tudják és célozzák, érvényesítik, és ha azok Szerbia állami biztonsági struktúráinak célpontjává válnak, minden meggondolatlan intézkedést el kell kerülni, ha az egyének azt állítják, hogy érdekeik érdekében járnak el. Eközben azoknak, akik ki akarják használni a személyes érdekeket, meg kell érteniük, hogy a folyamatos korai és meggondolatlan intézkedések csak rontják a helyzetet”, mondta.

Shala figyelmeztetett, hogy az ilyen meggondolatlan intézkedések súlyosan károsíthatják Koszovó nemzetközi helyzetét.

Ezek a meggondolatlan intézkedések nemcsak szükségtelen diplomáciai bajba sodorják a koszovói köztársasági intézményeket, hanem negatív következményekkel is járnak Koszovó saját államára és polgáraira nézve. Másrészt teret adnak Szerbiának, hogy nemzetközi legitimitásra törekedjen olyan önkényes intézkedések érdekében, amelyeket a Koszovói Köztársaság polgárai ellen lehetne tenni. Egy dolgot tisztáznunk kell: Szerbia nem változott, és nem is változtatja meg a koszovói köztársaságról készült lemezét. Szerbiában a politikai légkör, különösen az, ahogyan a szerb állami intézmények intézkedéseiben tükröződik, nem áll a változás szélén. Ennek eredményeként nem várhatjuk el, hogy megállítsuk vagy megváltoztassuk a büntetőeljárás, a letartóztatás és a koszovói polgárok bíróság elé állítása megközelítését. Ezért a megtett intézkedéseket alaposan át kell gondolni, intézményesíteni és koordinálni kell, mert a meggondolatlan intézkedések rossz üzeneteket küldenek, és felhasználhatók nemzeti és állami érdekeink ellen” - hangsúlyozta.

Shala említette a szerb rendőrség és határőrség koordinációját is.

Átfogó értelemben az a tény, hogy a Szerbia biztonsági struktúráiban, köztük az Állami Határőrség egyes részeiben bekövetkezett változások és reorganizmusok magasabb szintű koordinációt és operatív integrációt eredményeztek. Ez azt jelenti, hogy a szerb rendőrség és a szerb hírszerző szolgálatok között most erősebb az adatbázisok szinergiája, amely jelentősen lerövidíti az eljárásokat, és a helyszíni válaszadást sokkal gyorsabbá és működőképesebbé teszi. Ennek eredményeként a koszovói köztársasági albán polgárok, akik részt vesznek vagy a szerb intézmények különböző operatív listáin dolgoznak, betilthatják, letartóztathatják vagy tájékoztatásra szólíthatják fel Szerbia biztonsági intézményeit. Ezek az intézkedések nemcsak jogi vagy rendőrségi jellegűek, hanem az albánokra, különösen a Koszovóban és a Presevo-völgyben élő albánokra gyakorolt pszichológiai hatást is célozzák. E cselekvések célja, hogy a szerb állam intézményi mechanizmusai révén pszichológiai és politikai nyomást gyakoroljanak a közvélemény megfélemlítésére és befolyásolására, valamint hogy olyan légkört teremtsenek, amely kedvez Belgrád hivatalos politikáinak. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy a balkáni útvonal az egyik legfontosabb tranzitfolyosó, amely közvetlen hatással van Koszovó gazdaságára, valamint a regionális és nemzetközi gazdaságra. A térség biztonságának destabilizációja vagy szándékos feszültsége azonnali gazdasági, politikai és biztonsági következményekkel jár, amelyek Koszovó határain túlnyúlnak, egyrészt a balkáni út lezárása vagy megakadályozása érdekében közvetlenül érintenék a koszovói Köztársaságot. A Koszovóban keringő élelmiszerek, nyersanyagok és fogyasztási cikkek nagy része a Szerbián áthaladó tranzitfolyosókon keresztül érkezik. Ez az út a koszovói piacra belépő európai termékek fő csatornájaként is szolgál” - hangsúlyozta.

Shala hangsúlyozta, hogy e folyosók megszakítása közvetlenül terhelné a polgárok életét.

E folyosó bármilyen megszakítása vagy korlátozása a termékek költségének növekedését eredményezné, mivel alternatív szállítási útvonalakat kellene találni. Ezeket a többletköltségeket közvetlenül a piaci árak tükröznék, ami a polgárok pénzügyi terheit terhelné, és negatív hatással lenne az életszínvonalra. Ebben az összefüggésben a populista és nem pragmatikus alapon eljáró egyének vagy csoportok által támogatott, politikailag felelőtlen intézkedések komoly veszélyt jelentenek az ország gazdasági érdekeire. Az ilyen intézkedések rövid távú politikai hatásokat okozhatnak, de hosszú távú gazdasági és társadalmi károkat okozhatnak. Ezért a koszovói közpolitikának a fenntartható gazdasági fejlődést támogató konkrét és jól gondolkodó intézkedésekre kell irányulnia. Ez az importőrökkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalát, az ellátási folyosók diverzifikálását, valamint a regionális és globális válságok gazdasági fenntarthatóságának megerősítését jelenti. Csak pragmatikus, összehangolt és intézményi megközelítéssel lehet megvédeni az állam gazdasági érdekeit és a polgárok jólétét”, tette hozzá.

Arianan Koci ügyvéd a “Facebook” -ban azt mondta, hogy a nemzetközi jogra való hagyatkozással a szabad mozgásról szóló brüsszeli megállapodásban Koszovó a letartóztatások eredményeként fontolóra veszi a Szerbiával való határ ideiglenes lezárását.

“A Szerbiával való határ ideiglenes bezárása) a koszovói állampolgárok védelmét célzó intézkedések hónapokra veszélyes gyakorlatot látnak: a Szerbián áthaladó koszovói albánokat betiltják, és egyértelmű bírósági okok nélkül letartóztatják. Ez a polgáraink biztonságának megszállása. Ebben a helyzetben az állami vezetők felhívása, hogy “nem kerül át Szerbiába”, konkrét cselekvés nélkül, vereséget okoz, és azt az üzenetet küldi, hogy az állam visszavonul a felelősségéből. A nemzetközi jog és a szabad mozgásról szóló brüsszeli megállapodás alapján nagyra értékelem, hogy Koszovónak felül kell vizsgálnia a Szerbiával való határ ideiglenes lezárását mindaddig, amíg mindkét állam képviselői - az Egyesült Államok és az EU jelenlétében - nem ülnek le, és a szabad mozgás tényleges végrehajtása a meglévő megállapodások alapján helyreáll. Ezek a megállapodások nem csak a dokumentumokról és a rendszámtáblákról szólnak; lényegük az, hogy a polgárok szabadon és félelem nélkül távozzanak anélkül, hogy szelektív letartóztatásoknak és politikai nyomásnak lennének kitéve. Ha ezt a szellemet megsértik, Koszovónak joga van nemzetközi szinten felvetni a kérdést, és ideiglenes védzáradékokat kötni. Másrészről a nemzetközi jog elismeri az állam arra vonatkozó kötelezettségét, hogy megvédje polgárait, és lehetővé teszi a korlátozó intézkedések meghozatalát, ha azok biztonságát veszélyeztetik. A viszonosság elve megerősíti ezt: Ha egy ország a határt vagy a tranzitot nyomásgyakorlásként használja, a másik félnek joga van ésszerű és ideiglenes intézkedésekkel reagálni. Tehát ez a lényeg: A határ bezárása drasztikusnak tűnhet, de ez az egyetlen olyan eszköz, amely egyértelműen feltárja e súlyos probléma valódi természetét. Eddig egyetlen fellebbezés, figyelmeztetés és politikai nyilatkozat sem hozott eredményt. A letartóztatások folytatódtak, mintha semmi sem történt volna”, írta./ Periszkopi /