Tőkekibocsátás: a Koszovón kívüli beruházások 55% -kal emelkednek

Ez a tendencia egyértelműen tükröződik a koszovói központi banki statisztikákban ((BQK)), amelyek a közvetlen külföldi befektetések jelentős növekedését mutatják.

A CEC szerint ez év első felében a koszovói hatóságok koszovói közvetlen beruházása elérte a 166,6 millió eurót], ami a tavalyi évhez képest 55% -os növekedést jelent, amikor az összeg 107m euró volt.

Összehasonlításképpen e beruházások értéke 2020-ban 59,1 millió euró volt, 2021-ben 100,3 millió euróra nőtt, és 2024-ben is 22,4 millió euróra nőtt.

A koszovói befektetők fő célállomása

Az egyik vállalkozás, amely a koszovói fókuszt áthelyezte, a “projekt”, amely hat éve működik Albániában.

Azt mutatja, hogy csökkentette a koszovói beruházásokat, és az albán piac felé irányította azokat.

A fő ok: a legfenntarthatóbb nyereség.

Koszovóban a vásárlóerő jelentős mértékben csökkent, míg Albániában sok akaratos vásárló van” - mondja a Szabad Európa Rádió.

Bacaliu évente 4 millió eurót fektet be Albániába, főként Shengjinbe és Lezhába, és csak helyi alkalmazottakat foglalkoztat.

Azt mondja, ez a modell nagyobb stabilitást adott a befektetéseinek.

“Vásárolunk földet, eladunk és építünk nagy lakóingatlanokat... Én vagyok az egyetlen koszovói mérnök. Minden munkavállaló Albániából”, az üzletember magyarázza.

Egy másik eset a cipőgyártó cég “Soled Shoes” Suharekából, amely március óta egy tiranai gyár részvényeinek 40 százalékát birtokolja.

Speed Kuci ügyvezető igazgató szerint az albán bővítés a nagyobb termelési tapasztalatok, a legtöbb ügyfél, valamint a Koszovó állampolgárságát nem ismerő országokba irányuló exportlétesítmények miatt történt.

Hangsúlyozza továbbá, hogy az albán kikötőkön keresztüli szállítás sokkal kedvezőbb a nemzetközi piacokat megcélzó vállalatok számára.

Vannak “államok, ahol olyan akadályokkal nézünk szembe, mint Koszovó, míg Albániának korábbi kereskedelmi megállapodásai vannak” - mondja Kuci a Szabad Európa Rádióért.

A másik fő ok az, hogy az amerikai piacot is célba vesszük, és Albánia kereskedelmét könnyebben lehet megszervezni a” tengeri szállítás miatt, hozzáteszi.

Cége mintegy 600 munkavállalót foglalkoztat Albániában, 200-at Koszovóban és 80-at Presevóban.

A Haladó Tanulmányok Intézete szerint? GAP Pristina, koszovói befektetett több mint 80 millió euró Albániában tavaly, és 2023 több mint 95m euró.

Montenegróban eközben az ilyen beruházások 2024-ben 18,2 millió eurót tettek ki.

Miért mennek el a vállalkozások?

A szakértők és a vállalkozások képviselői nyugtalanítónak tartják a Koszovón kívüli beruházások növekedését.

Figyelmeztetik, hogy sürgős intézkedések hiányában ez a tendencia fokozható.

Lulzim Rafuna, a koszovói Gazdasági Ode elnöke azt mondja, hogy a bürokrácia, a digitalizáció hiánya és a magas energiaárak más piacok felé tolják a vállalkozásokat.

Még mindig a klasszikus rendszerrel dolgozunk. A digitalizáció hiánya lelassítja a folyamatokat. Ez bonyolítja a folyamatot a vállalkozások, és csökken”, Rafuna mondja Rádió Free Europe.

Emlékeztet továbbá a nagyvállalatok megjelenésére a nyílt energiapiacon ez év elején.

Ez költségessé tette számukra a jelenlegi árat, és a régió országaihoz képest kevésbé versenyképesek a piacon.

Ismet Mulaj, volt kereskedelmi és ipari miniszter azt mondja a Szabad Európa Rádiónak, hogy a vállalkozások Albániával, Montenegróval és más államokkal szembeni irányultsága azt mutatja, hogy külföldön kedvezőbb feltételeket találnak.

Szerinte az aggodalom különösen a gyártó vállalkozások távozása.

A bürokratikus eljárásokon és az energiaproblémákon kívül a Koszovóban előállított termékek képe nem az, amit szeretnénk, mivel Koszovó és a vállalkozások nem rendelkeztek pénzügyi hatalommal a különböző országokban történő forgalmazás fejlesztéséhez” - tette hozzá Mulaj.

Mit veszít Koszovó?

A vállalkozások Koszovóból való távozása jelentős hatással van a költségvetésre és a gazdaságra.

A pénzügyi tőke felszabadításán kívül Koszovó még a vámbevételekből, az állami értékadóból, a társasági nyereségadóból, valamint a nyugdíjadókból és a vállalatok működését végző országokban végbemenő hozzájárulásokból is veszít.

Ráadásul ezek a vállalkozások gyakran még közvetlen versenytársként is a helyi piacra kerülnek.

Ezek mindegyike csökkenti a közszolgáltatásokra felhasználható állami bevételeket, akár egészségügyi, oktatási, infrastruktúra”, mondja Mulay.

Koszovó importfüggősége eközben tovább növekszik.

A koszovói statisztikai hivatal szerint tavaly a behozatal több mint 6 milliárd eurót foglalt el, míg az export becslések szerint 900 millió eurót.

Még ebben az évben is hasonló a helyzet -- januártól júliusig az import elérte a 4 milliárd eurót, míg az export csak 521m eurót ért el.

Előkészítjük a pénzt, és ez nagyon fájdalmas”, Rafuna szerint.

A szakértők közvetlen támogatást igényelnek a magánszektornak, különösen a termelőiparnak, valamint a szolgáltatások digitalizálását a “egyablakos rendszeren (” modell) keresztül.

A digitális szolgáltatások nyújtásához nincs szükség magas költségre, míg a vállalkozások sokat profitálnának a szolgáltatás gyorsaságából vagy a korrupció lehetőségének csökkentéséből” - mondja Mulaj.

A jelenlegi koszovói Ipari, Kereskedelmi és Innovációs Minisztérium nem válaszolt a REL-kérdésre, hogy van-e stratégia ennek az üzleti kilépés tendenciájának megfékezésére. /REL