Koszovó első szabad választásától 2025-ig

2000. október 28-án volt, amikor először a háború utáni Koszovóban a polgárok a szavazóhelyiségek felé tartottak. A KFOR katonák felügyelete mellett Koszovó először a települések képviselőit választotta.

Reggel 7 óta a ranglétra elég hosszú volt ahhoz, hogy lelkesen szavazzanak az első szabad koszovói választásokra.

Egy évvel később, 2001. november 17-én a koszovói közgyűlés első választására is sor került.

25 évvel később Koszovó 18 településen tartja a körforgást.

Október 12-én sor került a koszovói önkormányzati választások első fordulójára, és a választásokra benyújtott 38 önkormányzat közül 18 nem választotta meg először a polgármestert, így négy héttel később, november 9-én Koszovó a választások második fordulójára megy.

Az országban a választási folyamat két szakaszra oszlik Koszovó függetlensége előtt és után, mivel a függetlenség kinyilvánításáig más választási folyamatok is történtek, és a választási rendszer 2008-ig változatlan maradt, és a függetlenség után jelentős változások történtek.

A függetlenség utáni választásokon azok a változások következtek be, amelyek a zártkörű rendszer ideiglenes használatához, a választási küszöb bevezetéséhez, a távollétében a szavazás megszüntetéséhez, a választói névjegyzék alakulásához, valamint a Központi Választási Bizottság összetételének változásához vezettek.

A 2000-ben megtervezett választási rendszerben az olyan önkormányzati választások esetében, mint például az önkormányzati és a koszovói közgyűlés, a közép- vagy kispolitikai pártok számára a kedvező formulák szerinti képviseleti rendszer arányos, míg az önkormányzati választások esetében a többségi rendszert alkalmazták.

A választási jogszabályok mind a választópolgárok, mind a politikai tantárgyak körében nagy szerepet játszottak a választásokon és a szavazati jogok gyakorlását megkönnyítő szavazási programokban, valamint a preferenciális szavazási rendszer előnyben részesítésében.

A folyamatban a legkevésbé képviselt nemek, különösen a jelöltek és a megválasztott képviselők támogatásának ötlete már a kezdetektől jelen van.

A nem-közösségek különleges bánásmódban részesültek külön ülések formájában, és az ülések megosztásának szabályai a preferencia szerint.

Az adatok változásai, valamint számos új település 2009-ben történő létrehozása miatt történtek, amelyeket elvágtak az anyatelepülésektől.

A Yunik-ot a Decani község, a Partesh Gjilan község területéről hozták létre. Elez Haniját a kakasváros területéről hozták létre. A Mamusa-t Prizren község alapította, és a választásokat ebben az önkormányzatban 2009-ig nem tartották, míg a Partesh-i önkormányzati választásokon 2010-ben. Gracanicát Pristina községe hozta létre, ezt a települést több Lipjan község és Fushe- Koszovó falujából származó faluhoz is csatolták. Ebben az új önkormányzatban 2009-ig nem tartottak választásokat. Kllokotit az év önkormányzatának területéről hozták létre. Ranillug Kamenica községéből jött létre. Az Észak-Mitrovica-t Mitrovica egyedi, egykori önkormányzatának megosztásával hozták létre. 2007-re tehát 30 koszovói önkormányzat volt választáson, 2009 után pedig 38-an voltak, ez mostanáig is így volt.

A csak a koszovói közgyűlés számára szervezett háború óta kilenc választási folyamatot szerveztek, ezalatt nyolc önkormányzati közgyűlést.

2007-ben közvetlen választások kezdődtek a polgármesterek számára, és azóta 6 ilyen választási folyamatot tartottak.

A demokratikus választások megszervezése és megtartása az egyik legnagyobb és átfogó folyamat. Koszovó példa a békés és biztonságos választások megszervezésére. / COHAPeriscopi.