A KKP két határozatot hoz Kelmendi elbocsátásáról és Qalajt kinevezéséről Az eljárást az Alkotmánnyal, rendeletekkel és rendeletekkel összhangban végezték el.

A KKP érvelése szerint a Besim Kelmendi-t azután bocsátották el, hogy a Tanács tagjainak megválasztásával kapcsolatos nyilvános és egyoldalú álláspontját az ügyészi rendszerbe vetett közbizalom megsértése és az álláspont miatt úgy ítélték meg, hogy az nem megfelelő. A koszovói ügyészségi tanács (KPK) két határozatot írt le: a Besim Kelmendi főügyész megbízatásának megszüntetéséről szóló határozatot, valamint az Agron Qalajt kinevezéséről szóló következő határozatot. A “Justice Vow” már biztosította mindkét KPK döntést.

A határozatban először azt mondják, hogy a Besim Kelmendi-t elbocsátják a koszovói köztársasági hivatal főügyészi posztjáról. A KKP titkárságának ezt követően 15 napon belül közzé kell tennie az ítéletet a KKP oldalán. A döntés állítólag 2025. november 21-én lép hatályba. A határozat állítólag megállapítja, hogy a KKP a 2025. november 20-i 278. ülésen javasolta Kelmendi elbocsátását ebből az álláspontból, azzal az indoklással, hogy a Tanács tagjának megválasztásával kapcsolatos legutóbbi fejlemények kapcsán nyilvánosan kifejezte egyoldalú álláspontját, beleértve a Tanács üléseit és a médiában elfoglalt nyilvános álláspontokat is.

A határozat állítólag azt állítja, hogy Kelmendi ezen álláspontja, a Tanács egyoldalú, a szóban forgó álláspontra vonatkozó cáfolat, valamint a választási folyamattal kapcsolatos ügyészi rendszer iránti közbizalom megsértése. A jelentés szerint a KKP öt tagja az ülés egyoldalúan és illegálisan, mindenféle indoklás nélkül, beleértve Kelmendit is. A határozat szerint a hatályos jogi rendelkezések alapján Kelmendinek egyedül kellett távoznia, és nem kellett részt vennie az ülésen, mivel a letöltési javaslatnak közvetlenül hozzá kellett kapcsolódnia.

Ezt azért tette, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget a döntéshozatalban, mivel ő volt a tárgya annak a pontnak a tárgyalásának, ahol elbocsátották. Az ítélet az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény 31. cikkének (4) bekezdését idézi:

A kollegiáns testület egy tagjának kizárása esetén a szerv a kiutasított tag részvétele nélkül működik. A határozatképesség és a döntéshozatal kiszámítása a kiutasított tag országa vagy szavazata nélkül történik. A” hivatkozott továbbá a köztisztséget betöltő hadseregben az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló törvény 17. cikkére, amely a nyilatkozattételi eljárást szabályozza a köztisztviselő magánérdeke esetén.

Másrészről a 19. cikk megállapítja, hogy a tisztviselő intézkedéseket tesz a döntéshozatali folyamatból való önelismerésre vagy előzetes kizárásra, a kérdés megvitatására és szavazására, amennyiben a kérdés tárgya. A fent említett határozat szerint, annak ellenére, hogy felkérték az ülés elhagyására, és hogy az ülésen való tartózkodása a fent említett rendelkezések megsértésének minősül, Kelmendi továbbra is az ülésen marad, ésszerűsítve a főügyész küldetéséért felelős feladatának folytatását. Ezt követően a határozat úgy írja le a többi tagot, mint aki elhagyja az ülést.

A döntés szerint a KKP, amely rövid szünet után szembesült ezzel a helyzettel, folytatta a találkozót, mivel elegendő határozatképesség volt. Ez azzal az érveléssel magyarázható, hogy a jelen lévő tagok egyszerű többsége a teremben maradt: a Tanács 5 (5) tagja az ügyészek soraiból, beleértve a Tanács megválasztott tagjainak felét + 1 (1), amely 9 (9) tagból 5-öt.

Ez a törvény 37 / A. cikkének (1) bekezdése alapján, miután kizárták a kezelésből, és létrehozták ezt a pontot, amely az államügyész által elkövetett munkacsaláshoz kapcsolódik.

A KKP szerint ez a döntéshozatali mód a koszovói köztársasági alkotmány, a hatalmi törvények és a szakmai etikai szabályok tekintetében történt. A tagok egyhangúlag úgy határoztak, hogy a főügyész U. D. kérésére elfogadják a napirendre vonatkozó javaslatot, majd egyhangúlag határozatot hoztak a főügyész U. D. elbocsátásáról. Az ítélet végén azt mondják, hogy azzal a céllal, hogy az igazságszolgáltatási rendszer e fontos intézményében megőrizzék az igazságszolgáltatás színvonalát, és biztosítsák a hatékony, elszámoltatható és független ügyészi rendszert, a Tanács - tagjainak többségével - a hatalmon lévő jogszabályok alapján e határozat eszközeként döntött. A következő KPK-határozat megerősíti, hogy a koszovói köztársasági állam államfőjének megbízásából Agron Qalaj ügyészt, a főügyészi hivatal ügyészét nevezik ki. A határozat következő pontján Qalaj a jelentések szerint ezt az álláspontot 2025. november 21-től egy másik határozatig gyakorolja.

Másrészről a Qalaj a hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles gyakorolni hatásköreit és feladatait. Hasonlóképpen a KKP Titkársága is köteles a határozatot 15 napon belül közzétenni a Tanács honlapján. Az ítélet szerint Kelmendi a Tanács megtartott ülésén tisztázta ezt az álláspontot, és megfelel az álláspont gyakorlásához szükséges valamennyi általános és különleges feltételnek.