A berlini folyamat csúcstalálkozója Londonban

Londonban megkezdődött a nyugat-balkáni vezetők és számos európai uniós állam vezetői részvételével zajló berlini folyamat csúcstalálkozója. A vezetők várhatóan a politikai, gazdasági és infrastrukturális együttműködés megerősítéséről, valamint a balkáni országok európai integrációjának felgyorsításáról fognak beszélni. A berlini folyamat diplomáciai kezdeményezés [...]
Londonban megkezdődött a nyugat-balkáni vezetők és számos európai uniós állam vezetői részvételével zajló berlini folyamat csúcstalálkozója.
A vezetők várhatóan a politikai, gazdasági és infrastrukturális együttműködés megerősítéséről, valamint a balkáni országok európai integrációjának felgyorsításáról fognak beszélni.
A berlini folyamat egy 2014-ben létrehozott diplomáciai kezdeményezés, amelyet Angela Merkel német kancellár hozott létre, és amelynek célja, hogy a régió országait az Európai Unióhoz hozza.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer üdvözölte Koszovó, Albánia, Szerbia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina és Észak-Macedónia, valamint Németország, Franciaország és más uniós tagok képviselőit.
Koszovó Albin Kurti jelenlegi miniszterelnököt képviseli. Yves Cooper brit külügyminiszter üdvözölte a csúcstalálkozón.
Albánia képviselteti magát Edi Rama miniszterelnök, Szerbia képviseli Djuro Macut miniszterelnököt, Montenegró Milojko Spajiq miniszterelnököt, Észak-Macedónia Hristian Mikoski miniszterelnököt, míg Bosznia a boszniai és hercegovinai Miniszterek Tanácsának elnöke, Borjana Christo.
Friedrich Merz német kancellár is részt vesz a csúcstalálkozón.
A csúcstalálkozó előtti kedden III. Károly brit király szervezett fogadást a résztvevőknek.
Mi az a berlini folyamat?
A berlini folyamatot 2014-ben indították el Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére.
Az évente megtartott csúcstalálkozók célja, hogy fokozzák Koszovó, Albánia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia közötti együttműködést, és fokozatosan közelebb kerüljenek az EU-hoz.
A régió hat országa közül csak Koszovó nem tekinthető hivatalos uniós tagjelöltnek.
A berlini folyamat során az évek során számos megállapodás és nyilatkozat született, de ezek közül sokat nem hajtottak végre.
Az Egyesült Királyság Külügyminisztériuma egy olyan közleményében nyilatkozott, hogy a vezetők a régió stabilitásáról, biztonságáról és gazdasági együttműködéséről fognak beszélni, ahol az illegális migráció elleni küzdelem, különösen a fő csempészútvonalakon, kulcsfontosságú téma lesz.
Nagy-Britannia azt várja a csúcstalálkozótól, hogy megerősítse együttműködését az európai partnerekkel, hogy végrehajtsa a kormánynak a határok megerősítésére, a bandák megtámadására és a származási országukban tartózkodók visszatérésére irányuló stratégiáját.
Hangsúlyozza továbbá, hogy az Egyesült Királyság az EU-val való kapcsolatának újjáépítésére törekszik.
A Nyugat-Balkán és az EU vezetői eddig 11 alkalommal találkoztak: négyszer Berlinben és egyszer Londonban, Bécsben, Párizsban, Triesztben, Poznanban, Szófiában és Tiranában. / REL / Periszkóp.












